Globális szolidaritás és nemzetközi fejlesztési együttműködés 2024
Kutatási jelentés fókuszcsoportos beszélgetések és egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeiről
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A HAND Szövetség megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által 2024 nyarán végzett közvélemény-kutatás azt vizsgálta, hogyan gondolkodnak a magyarok a fejlődő országokról, a globális kihívásokról és a szolidaritásról. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy mennyire támogatja a lakosság, hogy Magyarország és az EU alacsony és közepes jövedelmű országokban fejlesztési és humanitárius programokat indítson, valamint, hogy a magyar állam nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése mennyire ismert és elfogadott a lakosság körében. A Szövetség arra is kíváncsi volt, hogy az emberek mennyire érdeklődnek és támogatják az ilyen jellegű tevékenységeket, illetve mennyire vannak tisztában a civil szervezetek, különösen a magyar civilek szerepével.
A kutatás kvalitatív és kvantitatív szakaszokra tagolódott. A kvalitatív rész fókuszcsoportos beszélgetéseken alapult, míg a kvantitatív szakasz során országos reprezentatív telefonos felmérés készült 1000 fős mintán, amely a felnőtt lakosságot különböző demográfiai mutatók szerint reprezentálta.
A kutatás a HAND Szövetség magyar EU-s elnökséghez kapcsolódó projektjének része, amelyet az Európai Bizottság támogat. A projekt egyik kiemelt célja, hogy bemutassa a civil szervezetek nemzetközi fejlesztési tevékenységeit, és ennek fontos előfeltétele volt a magyar lakosság véleményének, tájékozottságának felmérése.
Fókuszcsoportos beszélgetések
A válaszadók nem tartják fontosnak a fejlődő országokban zajló események, közügyek nyomon követését, hírfogyasztásuk, a közéleti, politikai érdeklődésük kifejezetten Magyarország-központú, és csak néhány, kitüntetett szerepbe kerülő külföldi esemény kap figyelmet (pl. az amerikai elnökválasztás). A fejlődő országokban zajló események, közügyek távolinak tűnnek számukra, amelyek nincsenek közvetlen hatással Magyarországra, és úgy érzik, ők sem lehetnek innen hatással rájuk.
A résztvevők a világ országai között Magyarországot közepesen fejlett országnak tartják, többek között azokra az információkra alapozva, hogy az uniós országok között több szempontból hátra szorultunk. Többségük szerint ezért még mi is segítségre szorulunk. Ennek ellenére a fiatalabb korosztály (21 és 40 közöttiek) tagjaival zajló beszélgetés résztvevői az általuk is érzékelt hazai problémák ellenére azt hangsúlyozzák, hogy mi is képesek lennénk többet segíteni. Ehhez hozzájárulhat, hogy erőteljesebben érzékelik a világ fejletlenebb részét, ahol szerintük nagyságrendekkel súlyosabb problémákkal küzdenek, mint nálunk.
A globális problémák közül a résztvevők többet azonosítottak, de a globális szolidaritás létezésével kapcsolatban már szkeptikusabbak az ember alapvetően önző hozzáállása miatt. A katasztrófahelyzeteket kivételnek látják, és az ezek kapcsán nyújtott humanitárius támogatásokhoz nagyon pozitívan viszonyulnak. Az idősebbek az éhínség és a szegénység hosszútávú megoldásában sokkal inkább a hosszú távú fejlesztési támogatások szerepét hangsúlyozzák, szemben a humanitárius támogatásokkal. A válaszadók nem hallottak a fejlődő országok támogatásával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeinkről. Úgy vélekednek, hogy törekednünk kell vállalásaink teljesítésére, de megértik, ha gazdasági teljesítőképességünk ezt nem feltétlenül engedi.
A válaszadók a nemzetközi intézmények, az ENSZ és az EU szerepét, mind pedig a kormányzatokét fontosnak tartották. Saját szerepük a válaszadók nagy része számára azt jelenti, hogy törekszenek a környezettudatos, fenntartható életforma kialakítására (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság), ami többségüknek beépült a mindennapjaiba is. Az egyéb cselekvési formák (pl. adományozás, önkéntesség) jelentősen ritkábbak és inkább kapcsolódnak lokális, mint globális ügyekhez.
A globális felelősségvállalásra nevelés sokak számára a környezettudatos neveléssel azonos. A globális szempontok, más kultúrákkal kapcsolatos attitűdök csak nagyon kevés válaszadó beszámolóiban jelentek meg. Általában a civil szervezetekhez pozitívan viszonyulnak, olyan jellemzőket kapcsolnak hozzájuk, mint tenni akarás, szakértelem, hatékonyság, de alig ismernek civil szervezetet, amely a fejlődő országok támogatásával vagy globális témákkal foglalkozik.
Kérdőíves felmérés
Magyarországot közepes fejlettségű országnak látják az emberek, amelynek elsősorban a saját problémáira kell koncentrálnia, mielőtt más országoknak nyújt segítséget. Ennek ellenére konkrét kérdésekben már támogatóbbak a válaszadók, nagyobb mértékben helyeslik Magyarország szerepvállalását. Kiemelt jelentőségűek a katasztrófahelyzetek, a népesség nagy arányban helyesli Magyarország szerepvállalását ezekben az esetekben.
A legfontosabb szereplőknek a nemzetközi szervezeteket (ENSZ, EU) tartják az emberek, de a civil szervezetek, a kormány és az egyének szerepét is a közepesnél fontosabbnak ítélik meg. Ezzel szemben a globális szolidaritással foglalkozó civil szervezetek alig ismertek az országban (eltekintve néhány egyházi, vagy állami fenntartású szervezettől).
A globális szolidaritáshoz a népesség nagy aránya tud olyan mindennapi megoldásokon keresztül kapcsolódni, mint a szelektív hulladékgyűjtés vagy a környezetbarát közlekedési mód választása. A fiatalok a legtöbb kérdésben az átlagnál jelentősen kevésbé tájékozottak, viszont ennek ellenére az átlagnál támogatóbbak. Jól kapcsolódik ehhez, hogy egyöntetű vélemény a társadalomban, hogy szükség van a globális problémákkal kapcsolatos ismeretek bővítésére az oktatásban.
Jelen kiadvány az „Együtt egy nyitott, igazságos és fenntartható Európa felé a világban – Negyedik Trió EU Elnökségi Projekt” keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, a magyar HAND Szövetség; a spanyol La Coordinadora; a belga CNCD-11.11.11 és 11.11.11., mint nemzeti civil szervezeti platformok, valamint a CONCORD, mint európai civil szervezeti szövetség partnerségében, közösen munkálkodva a fenntartható fejlődés és nemzetközi együttműködés területén. Jelen kiadvány tartalmáért kizárólag a szerzők felelnek, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.
