Világunk 2030

Világunk 2030

NEFE MDG SDG ENSZ Beyond2015 Akció

Beyond2015

NEFE – Mi is az a nemzetközi fejlesztési együttműködés?

A globális problémák és kihívások minden országot és állampolgárt érintenek, hiszen ezek nem állnak meg az államhatároknál. Így amikor például a szegénységről, a klímaváltozásról vagy éppen a természet- és ember által okozott katasztrófákról beszélünk, nem mondhatjuk azt, hogy ez kizárólag egy ország vagy éppen a szegény országok ügye. Ezek csak együttes erővel számolhatóak fel. A nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) célja pontosan ezen globális problémák megoldása, enyhítése, továbbá a stabilitás, a béke és a fenntartható fejlődés, valamint a demokrácia, az emberi jogok és a jogbiztonság előmozdítása.

Ezeket a célokat minden esetben a fejlődő, nálunk jóval szegényebb országokkal partnerségben kell megoldanunk akár különböző nemzetközi szervezeteken keresztül (ENSZ, OECD, EU), vagy éppen kétoldalú együttműködések keretében, amely a fejlett és a fejlődő országok között közvetlenül jön létre. A NEFE-nek ma már számtalan formája és módja van, a kedvező hitelek folyósításától, a jó gyakorlatok átadásán át egészen az élelmiszeradományok eljuttatásáig. Természetesen ezek mellett nagyon fontos a társadalmi szemléletformálás is, hiszen a globális problémák megoldása nem csak nemzeti szintű kötelesség, hanem a mindennapjaink része is, tehát mi is tehetünk érte. Ezeket a kihívásokat célozták mind a Millenniumi Fejlesztési Célok és a most elfogadásra került Fenntartható Fejlődési Célok is ezt fogják segíteni. (lásd alább)

 

MDG – 2000-2015 Millenniumi Fejlesztési Célok

Az MDG-k (Millenniumi Fejlesztési Célok), rövidítés az angol Millennium Development Goals-bó származik. Az MDG-ket tartalmazó, a globális szegénység leküzdésére és egy mindenki által élhető világ megteremtésére irányuló úgynevezett Millenniumi Nyilatkozatot az ENSZ 189 tagállama hagyta jóvá 2000 szeptemberében. 8 általános cél került megfogalmazásra, és e 2015-ig megvalósítandó átfogó célokhoz 18 részcélt, valamint 48 mérőszámot rendeltek hozzá, hogy a fejlődés számszerűsíthetővé és értékelhetővé váljon. A célok egyfajta nemzetközi konszenzust jelentenek, amellyel egyetérthetünk vagy vitatkozhatunk, de meg nem kerülhetünk. Mára a Nyilatkozat kritikusai számára is bebizonyosodott, hogy egy ilyen nemzetközileg jóváhagyott keretrendszer óriási mozgósító erővel rendelkezik, ugyanis ez volt az első olyan globális program, amelyet széles közfigyelem és támogatottság is övezett mind a döntéshozás, mind pedig a társadalom szintjén. A keretrendszer legfontosabb elért eredményei a következők:

  • sikerült felére csökkenteni a legszegényebbek számát (napi 1,25 dollárból élők)
  • 22 millió ember életét sikerült megmenteni a tuberkulózistól
  • felére csökkent azok száma, akik nem férnek hozzá megfelelő és biztonságos ivóvízhez
  • ma már ugyanannyi lány és fiú jár általános iskolába szinte minden fejlődő országban (előtte a lányok számára ez sok helyen nem volt adott)

Ugyan ezek nagy eredmények, de még közel sem lehetünk elégedettek. Ráadásul a Millenniumi program 2015 végén befejeződik, így már idejében elkezdődött egy új, még nagyratörőbb kezdeményezés kidolgozása, amely sokkal univerzálisabb, hatékonyabb, pénzügyileg is fenntarthatóbb, és a következő 15 évre biztosít együttműködési célokat.  Ezek lettek az úgynevezett Fenntartható Fejlesztési Célok, amelyek megalkotását már eddig is precedens értékű együttműködés jellemezte a kormányok, a civil társadalom, a kutatói szektor és a privát szféra részvételével mind a fejlett, mind pedig a fejlődő világ területeiről.

 

SDG - 2015-2030 Fenntartható Fejlődési Célok

A 2015 utánra kialakítandó NEFE célok angol nevének sok más nyelvben is használt rövidítése az SDG, a Sustainable Development Goals-ból; magyarul Fenntartható Fejlődési Célok, amiket sokszor az új célrendszerként, új keretrendszerként is emlegetünk.

Az SDG-k megalkotására az ENSZ keretein belül két hivatalos folyamat is indult: egyrészt a 2010-es MDG kiértékelést végző ENSZ konferencia, másrészt a 2012. júniusi Rio+20 fenntarthatóságról szóló ENSZ csúcstalálkozó, illetve ezek utóélete és a kapcsolódó munka. A két folyamat külön testületekben zajlik, ám egy közös célrendszerben ér véget.  Fontos szereplője volt az előkészítő folyamatnak az úgynevezett ENSZ Nyitott Munkacsoport, amelynek működésébe széleskörűen bevonódott a civil szféra is és amelynek legfőbb feladata az volt hogy elkészítse a leendő célok tervezetét. Ebben Magyarország is kiemelten képviseltette magát, hiszen a munkacsoport egyik társelnöke Kőrösi Csaba volt (volt állandó New York-i ENSZ nagykövet), aki jelenleg a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője hazánkban.

Ezek a javasolt célok a Millenniumi Fejlesztési Célokat felváltva, a következő 15 évre határozzák meg azt, hogyan is kezeljük a globális problémákat és kihívásokat, és melyek ebben a fő prioritások. A 17 cél között szerepel például a szegénység minden formájának felszámolása mindenhol, az egészséges élet és a jól-lét biztosítása mindenki számára minden életkorban, vagy éppen az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése (lásd lent). Viszont ez a célrendszer most más, mint a megelőzőek, elfogadásuk pedig fordulópontot jelent a fejlesztések történetében.

 

ENSZ 70 – A 70. közgyűlés, mint forduló pont

Minden évben szeptember végén rendezik meg az ENSZ éves közgyűlését New Yorkban, ahol összesen 193 ország vezetői, befolyásos személyei találkoznak, hogy a legfontosabb globális ügyeket megvitassák és egyes kérdésekben döntéseket hozzanak. Ebben az évben az SDG-k vitája szeptember 25-27 között zajlott, ahol az államok végül elfogadták azt a keretrendszert, amely a következő célokból áll:

Az elmúlt évtizedekben egymás mellett, párhuzamosan folyt a nemzetközi fejlesztési és a fenntartható fejlődési együttműködés, amelyek célkitűzéseit és programjait egy-egy hosszabb időszakra ugyancsak nagyszabású konferenciákon hagyták jóvá (Millenniumi Fejlesztési Célok, Rio+20, Agenda 21). A fejlesztésekkel foglalkozó programok elsődleges célkitűzése a kevésbé fejlett országokban az életszínvonal javítása volt, a mélyszegénység leküzdése, a méltányos életfeltételek megteremtése. A fenntartható keretrendszer elfogadásával ez változik, ugyanis a célok egyrészt egyesítik a fejlesztési és a fenntarthatósági célkitűzéseket (ezek minden célban megtalálhatóak), másrészt globálisan, minden ország számára kötelező érvényűek, így már a fejlett országokra is vonatkoznak. Ebből tehát Magyarország sem maradhat ki.

 

Beyond2015 – Mit tehetünk mi a fenntarthatóbb világért?

A Beyond 2015 civil kampány egy globális kezdeményezés, amely Magyarországon 2014 áprilisában indult a HAND koordinálásával.

A kampány célja, hogy biztosítsa a civil részvételt a jelenleg is zajló globális kihívások kezelésében és azok megoldásában, mint például a klímaváltozás kezelése, szegénység felszámolása, egyenlőség megteremtése, emberi jogok biztosítása, mindezt úgy, hogy a pozitív változások mindenkit érintsenek, de legfőképp a leghátrányosabb helyzetű embereket, akik többsége Afrikában, Ázsiában ás Latin-Amerikában él.

A kampány konkrét célja a Fenntartható Fejlesztési Célok elfogadása előtt az volt, hogy a fent említett problémákra hatékony, globális válaszok szülessenek, és hogy az államok és vezetőik az összes érintett bevonásával felelős döntést hozzanak. További célkitűzései közé tartoztak, hogy az érintett csoportok a teljes döntéshozatali folyamatban – előkészítés, tervezés, elfogadás – és a végrehajtásban is aktív félként vehessenek részt. A civilek szerepe azért volt kiemelkedően fontos ebben, mert ők képviselik azt a szektort, amely leginkább ismeri az érintettek érdekeit, hiszen jelen vannak a mindennapi életükben. Ez a folyamat remélhetőleg folytatódni fog a jövőben hasonló keretek között, de kifejezetten a végrehajtást a fókuszba helyezve.

Beyond 2015 és HAND prezentáció a legfőbb elvekről, eseményekről és arról mi várható a jövőben

 

Akció – Mit kell tennünk a célok végrehajtása kapcsán?

A minden országra vonatkozó legfontosabb következő lépés a nemzeti cselekvési és végrehajtási tervek kialakítása és elfogadása, amellyel a célok teljesülése előmozdíthatóvá válik. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a nemzetközi szintű folyamatokról sem, melynek első jelentős állomása és próbatétele a decemberben megrendezésre kerülő Párizsi Klímacsúcs lesz. Ez már lényegében az első gyakorlati megvalósítás lépcsője is.

A legfontosabb magyar lépések és célok pedig  a következők lennének:

  • év végéig el kell készíteni egy implementációs tervet, amelyben leírják, hogy pontosan milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak és ezek milyen eszközökkel és forrásokkal kerülnek majd megvalósításra
  • a szakmai kidolgozás során a civilek tapasztalatai és több éves szaktudása is beépüljön, hiszen konkrét és közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek mind a fejlődő világ, mind pedig a globális problémák megoldása területén
  • rendezni kell egy parlamenti vitanapot a döntéshozók tájékoztatására és az ügy megvitatására
  • központi koordináció kialakítása

(Eddig tartott rendezvényeinkről  itt és itt lehet olvasni)

 
 

Támogatók

1505892267.jpg 1505892234.jpg 1505990842.jpg 1505991303.jpg 1505991790.JPG

copyright © 2012 hand All rights reserved