Tematikus hónapok

Európa a világban – január

Az Európai Unió a világ legtöbb országában jelen van és tevékeny szerepet vállal. Az EU képviseletében világszerte összesen 139 országban működik uniós küldöttség. A küldöttségek értékes információkkal látják el az Európai Uniót az egyes országokban zajló eseményekről, történésekről. A küldöttségek olykor igen nehéz, sőt veszélyes körülmények között végzik napi feladataikat. Munkájuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az EU tartós és szilárd partnerségi viszonyrendszert építsen ki globális szinten. Az EU elkötelezetten küzd a millenniumi fejlesztési célok megvalósításáért. Jelenleg olyan globális fejlesztési menetrend kialakításában működik közre, mely tartós változásokat fog eredményezni, és közelebb juttat bennünket végső célunkhoz – ahhoz, hogy minden ember számára méltó életet biztosítsunk.

Oktatás – február

Az oktatásba történő beruházás a leghatásosabb fegyver a társadalmi kirekesztés, az egyenlőtlenség és a szegénység ellen. Az oktatás létfontosságú készségekkel ruházza fel az embereket, megtanítja őket arra, hogyan váljanak a társadalom tevékeny tagjaivá, és a nemzetépítés folyamatában is kiemelkedően fontos szerepet tölt be. Mégis több mint 50 millióra tehető azoknak a gyermekeknek a száma világszerte, akik nem részesülnek alapfokú oktatásban, 250 millió gyermek pedig sem írni, sem olvasni nem tud, és alapvető matematikai készségekkel sem rendelkezik. A fejlesztési együttműködés ezért kulcsfontosságú segítséget nyújt ahhoz, hogy mindenki színvonalas oktatásban részesüljön, megpróbálja megvalósítani az elképzeléseit, álmait, és szerepet vállaljon a társadalomban.

Lányok, asszonyok – március

A világ sok részén automatikusan hátránnyal indul az, aki lánynak születik. A nők életük folyamán gyakran szenvednek el hátrányos megkülönböztetést: van, ahol a lányok nem járhatnak iskolába, felnőttként a munkájukat sokszor nem fizetik meg tisztességesen, sok helyen a nők és gyermekeik nem részesülnek alapvető egészségügyi ellátásban, egyes esetekben pedig megtagadják tőlük örökléssel és szociális védelemmel kapcsolatos jogaikat. Ha viszont a lányok a fiúkkal azonos feltételek mellett részesülhetnek oktatásban, felnőtt korukban pedig ugyanolyan lehetőségeket és juttatásokat kapnak, mint a férfiak, annak az egész közösség a hasznát látja. Ennek különösen nagy a jelentősége a szegényebb országok és közösségek esetében, ahol a gazdasági termelőmunka oroszlánrészét sokszor a nők végzik. A nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolása nemcsak erkölcsileg indokolt, hanem gazdasági szempontból is bölcs törekvés. 

Egészség – április

Az egészség alapvető emberi jog. A nemzetközi közösség által 2000-ben meghatározott millenniumi fejlesztési célok közül – közvetve vagy közvetlenül – több is összefügg az egészséggel. Sok országban azonban csak lassú fejlődés tapasztalható ezen a téren, különösen ami a nők és a gyermekek egészségét illeti. A dolgok tehát nem igazán alakulnak a tervek szerint. Hogyan tudjuk levonni a megfelelő tanulságokat, és megszakítani azt az ördögi kört, amelyben a szegénység egészségromláshoz vezet, a rossz egészségi állapot pedig még mélyebb szegénységet szül? 

Béke és biztonság – május

Hetven évvel a második világháború után az erőszak és a konfliktusok fellángolása újra és újra instabillá teszi a Föld számos országát, és szegénységbe taszítja a helyi lakosságot, ellehetetlenítve azokat a törekvéseket, amelyek célja a fenntartható fejlődés biztosítása. Ez ellen legjobban úgy lehet védekezni, ha közös erővel átfogó megoldást keresünk a problémákra – a korai riasztástól és a megelőzéstől kezdve a korai helyreállítási és stabilizációs intézkedéseken át egészen a békeépítő műveletekig. A fejlesztési szakpolitikák és programok azt hivatottak elősegíteni, hogy a konfliktusok rendeződjenek, a térségek ellenálló képessége javuljon, az érintett országok visszatérjenek a fenntartható fejlődés útjára, a helyi lakosság pedig stabil társadalmi keretek között, békében élhessen.

Fenntartható, környezetkímélő növekedés, tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyek, megbízható vállalkozások – június

Kiemelten fontos, hogy a fejlődő országok környezetkímélő gazdaságot építsenek ki, mivel közülük sokan védtelenek a külső sokkhatásokkal szemben, legyen szó a klímaváltozás hatásairól, a természeti csapásokról vagy az élelmezési és üzemanyagválságokról. A környezeti szempontból fenntartható gazdasági növekedésnek – azon túl, hogy kíméli a természeti környezetet – egyúttal azt is biztosítania kell, hogy csökkenjen a szegénység, az emberek tisztességes megélhetést nyújtó munkahelyeken helyezkedhessenek el – ahol munkavállalói jogaikat tiszteletben tartják, és ahol érvényesülnek az alapvető normák –, továbbá hogy a szociális védelem és a társadalmi párbeszéd hatékonyan működjön. Napjainkban világszinten több mint 200 millió ember van állás nélkül. A fejlődő országokban a munkaképes korú lakosságnak csak a negyede jut tisztes megélhetést nyújtó, produktív munkához, és közel 900 millió azoknak a munkavállalóknak a száma, akik olyan háztartásban élnek, melynek jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt. A munkahelyteremtés, az innováció és a változás élén a vállalkozások állnak. Kulcsszerepet játszanak a méltányos munkafeltételek megteremtésében és abban, hogy a feladat súlyával és következményeivel számolva fenntartható fejlődés létrejöttét segítsék elő. Végső soron a fejlesztés lényege az, hogy úgy hajtsunk végre beruházásokat és végezzünk gazdasági tevékenységeket, hogy azok mindenkinek a javára váljanak, és egyúttal a környezetet is kíméljék.

Gyermekek és fiatalok – július

Amikor a világ vezetői 25 évvel ezelőtt aláírták a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, ígéretet tettek arra, hogy mindegyik gyermek számára garantálják az élethez, az iskoláztatáshoz és az egészséghez, valamint a méltányos bánásmódhoz és a meghallgatáshoz való jogot. A kérdés az, hogy betartottuk-e ezeket az ígéreteket. Nelson Mandela azt mondta: „Semmi sem fejezi ki annyira világosan a társadalom lelkiségét, mint az, ahogy a közösség a gyermekekkel bánik.” Vajon a ma élő gyerekek bízhatnak-e abban, hogy szebb jövő vár rájuk? És milyenek a kilátásai az őket követő generációknak?

Humanitárius segítségnyújtás – augusztus

A természeti katasztrófák, háborúk és konfliktusok gyakran egyik napról a másikra pusztító hatást gyakorolnak az érintett területek lakosságának életére: az emberek sok esetben nem jutnak élelemhez, az áramellátás leáll vagy akadozik, és a létfenntartáshoz szükséges egyéb alapfeltételek sem teljesülnek. A humanitárius segítségnyújtás a válság sújtotta területek lakosságának túlélését hivatott biztosítani, legfontosabb feladatát ezért az jelenti, hogy a rászorulók alapszükségleteiről – elszállásolásáról, élelmezéséről, ivóvízellátásáról és testi épségük védelméről – gondoskodjon. Európa feltételek nélkül nyújt humanitárius segítséget a rászorulóknak, faji, etnikai, vallási és nemi hovatartozásra, életkorra és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. A humanitárius segítségnyújtás az emberi méltóságról szól, nem a politikáról.

Demográfia és migráció – szeptember

2013-ban a Föld lakossága elérte a 7 milliárd főt. Szakértők szerint 2050-ben 9 milliárd ember él majd bolygónkon, közülük 7,8 milliárd fejletlen országokban. 2014-ben a városban élők száma már meghaladta a vidéken élő lakosok számát. A világon 230 millió migráns él, több mint felük alacsony vagy közepes jövedelmű országokban. Túlnyomó többségük természeti katasztrófák következtében vagy gazdasági okokból hagyta hátra eredeti lakóhelyét. A menekültek és az ún. belső menekültek száma pedig 40 millióra tehető világszerte – nekik kényszer hatására vagy kényszerítő körülmények miatt kellett lakóhelyüket, illetve hazájukat elhagyniuk. A migránsok sok téren gazdagíthatják az őket befogadó társadalmak életét, mégis túl gyakran maradnak láthatatlanok. Megfelelő segítség hiányában és kiszolgáltatott helyzetüknél fogva nagyobb a veszélye annak, hogy kizsákmányolják őket, illetve hogy emberkereskedők áldozataivá válnak. A mai globalizált világban a nemzetközi összefogás és a közös fellépés elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy érvényt szerezzünk a migránsok jogainak.

Élelmezésbiztonság – október

Évente több mint 3 millió gyermek hal meg alultápláltság következtében, és további több millió azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek az alultápláltság miatt mentális és fizikai károsodással kell leélni életüket. A világon minden nyolcadik emberről elmondható, hogy éhezik, mert nem jut hozzá elegendő és kellően tápláló élelmiszerhez. Az éhezés és az alultápláltság az emberiség fejlődésének kerékkötője és számos konfliktus forrása. Azok az országok, melyek lakossága nem rendelkezik a termelőmunkához szükséges energiával, nem képesek számottevő mértékben növekedni. Ez óriási gondot jelent az érintett országok számára, mert hátráltatja fejlődésüket. Egyértelmű tehát, hogy a fejlesztéspolitikának kiemelt figyelmet kell fordítania a Föld egyre gyarapodó népességének élelmezésére.

Fenntartható fejlődés és éghajlat-politika – november

Azóta, hogy az ENSZ égisze alatt 2000-ben sor került a millenniumi fejlesztési célok elfogadására, a világ jelentős előrehaladást ért el a szegénység felszámolására irányuló küzdelemben. Ennek ellenére továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznünk a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos összes területen. Különösen igaz ez az éghajlatváltozásra. Ha nem fékezzük meg a globális felmelegedést, fennáll a veszélye, hogy a klímaváltozás következtében semmivé foszlanak a fejlesztés terén az utóbbi években elért eredmények, sőt, a jövőbeli fejlődés is kérdésessé válik. A fejlődő országok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak ebből a szempontból, mivel legtöbbjük gazdasága nagymértékben függ olyan természeti erőforrásoktól, melyek érzékenyek az éghajlat megváltozására. Végső soron azonban mindannyian ugyanabban a hajóban evezünk. A tervek szerint 2015-ben elfogadásra kerülő nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás és az ún. fenntartható fejlesztési célok remélhetőleg minden országot arra sarkallnak majd, hogy tevékenyen részt vegyen a klímaváltozás elleni küzdelemben, és alkalmazkodjon az éghajlatváltozás hatásaihoz, egyúttal pedig a fejlesztési munka előtt álló egyéb kihívásokra is választ keressen. Bolygónk jövője rajtunk múlik és most dől el: ha nem tétlenkedünk, hanem összefogunk, megoldást találhatunk a helyzetre.

Emberi jogok és kormányzás – december

A demokratikus értékek és az emberi jogok tisztelete egyike az Európai Unió működését vezérlő alapelveknek. Az EU határozottan fellép annak érdekében, hogy ennek az elvnek a nemzetközi együttműködés során is érvényt szerezzen. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja, hogy minden ember szabadnak, méltóságát és jogait tekintve pedig egyenlőnek születik. Az emberi jogok tisztelete kiemelten fontos érték azokban a befogadó, dinamikus társadalmakban, ahol a kormány az emberek érdekeit szem előtt tartva vezeti az országot, és ahol semmi sem állja útját az emberek társadalmi szerepvállalásának. Az is tény, hogy ahol a kormányzás sikertelen, az emberi jogokat pedig nem tartják tiszteletben, ott a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok járnak a legrosszabbul. Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy megakadályozzuk az emberi jogi visszaélések előfordulását és ismétlődését, azaz hogy fellépjünk a diszkrimináció ellen, biztosítsuk a jogállamiságot, és tisztességesen működő, befogadó intézményrendszert építsünk ki. Erre mind szükség van ahhoz, hogy gondoskodjunk az emberi méltóság védelméről, visszaszorítsuk a szegénységet, élen járjunk az esélyegyenlőség megteremtése terén, és megakadályozzuk a konfliktusok létrejöttét.

További információ:

 
 

Támogatók

1505892267.jpg 1505892234.jpg 1505990842.jpg 1505991303.jpg 1505991790.JPG

copyright © 2012 hand All rights reserved