Nyitóesemény

NEFE, azaz Nemzetközi FEjlesztés. Miért kell segítenünk a nálunk szegényebb országokat? Milyen szerepe lehet Magyarországnak ebben? 

A HAND szövetség január 30-án tartotta rendezvényét, amelynek során útjára indította a Fejlesztés Európai Évének (EYD) civil kezdeményezéseit.

A HAND szövetség január 30-án tartotta rendezvényét, amelynek során útjára indította a Fejlesztés Európai Évének (EYD) civil kezdeményezéseit.

2015, a Fejlesztés Európai Éve az első olyan tematikus uniós év, amely nem egy, az Unió határain belül érvényesülő témát dolgoz fel, hanem kifejezetten az Unió külkapcsolatait, azon belül is a szegény országok megsegítését és a segélyezés fontosságát helyezi a fókuszba. A 2015-ös év továbbá azért is központi fontosságú, mert szeptemberben, az ENSZ Közgyűlés keretein belül kerülnek majd elfogadásra a Fenntartható Fejlesztési Célok. Ezek 2030-ig fogják meghatározni a globális nemzetközi fejlesztési tevékenységet, és egyben felváltják a 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célokat is. Az év tervezett civil programjáról tájékoztatót, benne az EU által a 12 hónapra definiált 12 témát itt tekinthetik meg.

Ez az év a nemzetközi fejlesztéssel és a humanitárius segítségnyújtással foglalkozó civil szervezeteknek egy igen nagy lehetőség arra, hogy a témát népszerűsítsék, növeljék a kapcsolódó problémák megoldásának társadalmi támogatottságát és láthatóbbá tegyék saját tevékenységüket is.

A HAND és tagszervezetei nagyszabású projekttel készülnek az évre, amely szintén bemutatásra került a nyitóeseményen, és amelynek legfontosabb elemei a következők:

  • párbeszéd kezdeményezése a fiatalokkal a fejlesztés fontosságát illetően
  • a döntéshozók elérése a fejlesztéssel szembeni fokozottabb felelősségvállalás érdekében
  • a globális problémák, kihívások és a megoldási lehetőségek megismertetése a közvéleménnyel egy intenzív kommunikációs kampány keretében
  • kiállítások, workshopok, konferenciák, versenyek és viták kezdeményezése a fenti célok erősítésére

A projektről készült prezentáció itt tekinthető meg.

Természetesen az Év során Európa szerte lesznek programok és események, amelyeket az egyes tagállamok és persze más civil szervezetek fognak megvalósítani. Ezekről a kezdeményezésekről és rendezvényekről a hivatalos EYD honlapon lehet tájékozódni.

A HAND rendezvényt Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kommunikációs vezetője, valamint Kovács Ádám Zoltán, a nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg.

Míg Perger István egyértelmű módon az Unió elkötelezettségét és a tagállami együttműködés fontosságát hangsúlyozta, addig Győri-Dani Lajos kiemelte, hogy Magyarország szerepe a határon túli fejlesztésben, és a harmadik világban egy olyan egységes képviseletet, közös fellépést, közös gondolkodást igényel az ebben részt vevő összes szervezet részéről, amely elengedhetetlenné teszi, egy közös platform hatékony működését. Győri úr beszélt arról is, hogy a mennyire fontos a helyiek megfelelő bevonása a munkába, hogy ne érezzék magukat – ahogy nem is olyan rég néha mi magyarok is érezhettük magunkat, amikor még segélyezettek voltunk –helybéli kisdiáknak a szigorú külföldi „segély-osztó” tanárok között. Valódi, kölcsönös tiszteleten és bevonáson alapuló partnerségben,a szakpolitikák fejlesztési célú koherenciájára támaszkodva kell tehát NEFÉ-znünk, állapították meg a résztvevők.

Ezen túl Kovács Ádám Zoltán is beszélt az év fontosságáról, és kiemelte, hogy a kormányzat is aktívan részt vesz az Év és a fejlesztési témák népszerűsítésében. Céljuk, hogy bemutassák az eddig elért eredményeket és a kormányzat jövőbeni céljait a fejlesztések terén, mind a civilek, mind pedig a szélesebb társadalom számára.

További programpontként Huber Tímea, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Főosztályának vezetője ismertette a minisztérium programját is az EYD évére vonatkozóan és kiemelte, hogy az év során „a fontos kérdések ne csak mandátumok, álláspontok, és kormányzati felszólalások szintjén jelenjenek meg”.

A rendezvény másik fő szekciója a menekültügy és a nemzetközi fejlesztési együttműködés kapcsolatát igyekezett feltárni egy kerekasztal-beszélgetés keretében, amelyen részt vett Szántó Diána (Artemisszió Alapítvány elnöke), Huber Tímea, Simon Ernő (az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság magyarországi irodájának szóvivője) és Győri-Dani Lajos. A kerekasztalon előtérbe kerülhettek a menekültügyi számok mögött meghúzódó megrázó személyes történetek éppúgy, mint a szakpolitikai és nemzetközi jogi ismeretek.

Nincs, és nem lehet egy menekült illegális, mivel nemzetközi szerződés adja meg a jogot arra, hogy meneküléskor akár papírok nélkül keljünk át határokon, illetve eleve, egy ember sem lehet illegális. A menekültek 86 % a fejlődő országokban él, azaz csak igen kis részük jön az EU-ba vagy Észak Amerikába, más fejlett országokba. A Magyarországon élő 140 576 bevándorló a lakosság 1,4 %-a. Ez az arány Írországban és Ausztriában 12%, az EU átlag pedig 4% - derült ki a Helsinki Bizottság kisokosát felhasználva. Innen azt is megtudhatjuk, hogy a 140 ezerből 72%, azaz 101 ezer fő Európából érkezett hozzánk, többségében határainkon túli magyarok, 20%-uk legnagyobb részt kínai, Ázsiából érkezett, s csak 3% Afrikából. Ez alapján jó közelítéssel elmondható, hogy a menekültek és bevándorlók kapcsán Magyarországon a bolhából elefántot csinálás minősített esete zajlik, ami szakértők szerint nem tesz ugyan jót egy, a magyarhoz hasonló meglehetősen zárt társadalom továbbfejlődésének, ám a jelek szerint kiválóan alkalmas arra, hogy elterelje a közfigyelem egy jelentős részét egyéb problémákról.

A beszélgetés egyik csúcspontja volt, ami a menekültügy kapcsán elhangzott, ahogy azt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa nemrég be is jelentette: teljesen új alapokra kell helyezni a menekültkérdés kezelését, a magánszektor az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb szerepvállalásával. E szerepvállalás pedig nem merülhet ki anyagi hozzájárulásban, hanem a problémák fenntartható kezelésében, a megoldások kitalálásában éppúgy, mint menedzselésben, és a kiváltó okok csökkentésében. Az eddig többnyire csak a működésükből származó előnyöket élvező vállalatoknak végre színre kell lépniük – a saját érdekükben, transzparensen, számon kérhetően. A privát szektor szerepvállalásának drasztikus átalakulására a NEFE egészében is szükség van – az ezzel járó kihívásokra viszont nem csak a magánszféra, de az állami és a civil szféra sincs egyelőre felkészülve.

 

 
 

Támogatók

1405520340.jpg 1347958723.gif 1432716775.JPG 1450802769.jpg 1425463361.JPG 1402521529.jpg 1347258880.jpg 1450802589.jpg 1450803455.jpg

copyright © 2012 hand All rights reserved