Hírek

Rántott húsomat és pizzámat nem adom!

1445502869.jpg

Semmit sem lehet elég korán kezdeni, így a tudatos élelmiszerfogyasztásra való nevelést sem. A diákok tudják mi az a bio, vagy a génmódosított termék, de az összefüggéseket még nem biztos, hogy megtalálják. Miként vezessük rá őket ezekre? Alkalmas erre az iskola?

Ha az emberiség élelmiszerfogyasztásának tempója változatlan marad, akkor a következő 35 évben annyi élelmiszer előállítására van szükség, mint amennyit Földünkön az elmúlt 8000 évben termeltek összesen. De vajon a mai diákokat inkább a hasuk, vagy a fenntartható jövő érdekli jobban? Az Anthropolis Egyesület a diákok körében végzett országos online kérdőíves felméréséből kiderült, hogy a – főleg fővárosi középiskolás – válaszadók jó részének ugyan nem mindegy, mit eszik, de egyes megrögzött szokásukon már ifjú korban nehezen változtatnának.

Mikor kell és milyen módszerekkel érdemes a diákok az élelmezéssel, a lokális és globális összefüggésekkel, a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatos szemléletformálását megkezdeni? Van-e rá esély, hogy az iskolában jó gyakorlatokat, fenntartható megoldásokat láthassanak? Mire ad lehetőséget az iskolakertek létrehozása?

Többek között ezekről a kérdésekről szervez kötetlen beszélgetést tanárok és szakértők bevonásával az Anthropolis Egyesület és a HAND Szövetség Enni vagy nem enni? – Miként beszéljünk az iskolában az élelmezésről?  címmel október 30-án, pénteken 15:30 kezdettel a budai Európa Pontban (II. Lövőház utca 35.). A beszélgetésben olyan tanárok vesznek részt és osztják meg véleményüket, akik az Európai Bizottság által társfinanszírozott EAThink 2015 elnevezésű projektjének keretében a milánói Expo 2015 civil szakmai rendezvényein vettek részt. Rajtuk kívül a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Iskolakertekért Alapítvány és a Felelős Gasztrohős szakértőivel beszélget a házigazda, Nagy Balázs, az Anthropolis Egyesület globális nevelés trénere.

 Az online felmérést kitöltő 300 diák kétharmada akkor sem szokna le kedvenc ételéről, ha az egészségtelennek bizonyulna, sőt a környezetünk sorsának kedvéért sem csökkentene húsevésén. Ugyanakkor már egyre többet hallanak egyes élelmezéssel kapcsolatos fogalmakról (bio, helyben termelt, vagy génkezelt élelmiszerek, adalékanyagok, vegetarianizmus) az összefüggések, a globális és lokális kapcsolatok azonban még tudatosultak bennük.

Napjaink élelmiszertermelési rendszere negatív hatással van a környezetre és az emberiség egészségi állapotára. Mialatt több mint 800 millió ember éhezik és évente 3 millió gyermek hal meg alultápláltságban, addig a gazdagabb országokban soha nem látott mértéket öltött az élelmiszer pazarlás. Minden előállított élelmiszer harmada végzi a kukában, vagy el sem éri a fogyasztó asztalát. A vásárlók nagy része az akciós és olcsó termékek megvásárlását preferálja, közben a családi gazdaságok és a fogyasztók jogai világszerte folyamatosan csorbulnak. Nem tudjuk, de nem is igazán érdeklődünk az után, hogy az általunk vásárlott termék mit tartalmaz, előállítása, szállítása során pedig milyen hatással volt a társadalomra és a környezetre. A globális társadalom polgáraként pedig felelősséget kell vállalnunk döntésünkért, élelmiszerre elköltött forintjaink sorsáért, amelynek hatása akár több ezer kilométer távolságra is érződik.

Enni vagy nem enni? – Miként beszéljünk az iskolában az élelmezésről?  című rendezvény az Európai Bizottság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozásával valósult meg.

Európa Pont, Budapest (II. Lövőház utca 35.), 2015. október 30. 15:30.

 

www.anthropolis.hu                     www.eathink2015.org

 

2015-10-22

 

[ vissza ]

 

Támogatók

1505892267.jpg 1505892234.jpg 1505990842.jpg 1505991303.jpg 1505991790.JPG

copyright © 2012 hand All rights reserved