Hírek

Magánvállalatok és magánforrások szerepe a nemzetközi fejlesztésben

1449044888.JPG

A nemzetközi fejlesztés finanszírozása egyre kritikusabb kérdésként jelenik meg a nemzetközi diskurzusban. Ez ebben az évben még inkább felerősödött, hiszen szeptember végén elfogadásra kerültek a Fenntartható Fejlődési Célok, amelyek a következő 15 évben meghatározzák a fejlesztések és a segélyezés irányait. Ez az erősen forráshiányos terület sokban függ a magánvállalatok és a magánbefektetők támogatásaitól, illetve a vállalatok mindennapi pénzügyi gyakorlataitól, hiszen az államok magukban nem képesek teljesíteni a kitűzött fejlesztési célokat és eleget tenni a finanszírozási céloknak. Magyarország például jelenleg csak harmad annyit költ fejlesztésre és segélyezésre, mint amennyit nemzetközi kötelezettségeiből fakadóan szánnia kéne – hívta fel a figyelmet Balogh Réka, a HAND szakpolitikusa.

Jelenleg a cégek adóelkerülési stratégiái miatt sokkal több pénz folyik ki a fejlődő országokból, mint amennyi befolyik a fejlesztési támogatásokból – emelte ki Bördős Éva, a Demnet Alapítvány szakértője, egyben a HAND elnökségi tagja. Ennek következtében a nálunk jóval szegényebb országokban olyan alapszolgáltatások nem biztosítottak, mint az oktatás, egészségügy vagy éppen a legalapvetőbb tisztálkodási és szanitációs körülmények.  Az adóelkerülés amúgy nem csak egy fejlődő világbeli probléma, hanem az EU-n belül is érezhető, így Magyarország is nagyon sok bevételtől esik el amiatt, hogy a nagy nemzetközi multik különböző adóparadicsomokon keresztül kerülik meg az adófizetési kötelezettségüket.

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szerint is alapjaiban kell megváltoztatni a pénzügyi rendszer természetét és mechanizmusait, hiszen a jelenlegi rendszerek a fő okozói annak, hogy mind az országokon belüli, mind pedig az országok közötti egyenlőtlenségek drasztikusan növekedtek, ez a szakadék pedig továbbra is folyamatosan növekszik. A már emlegetett cégeken túl nagy felelősségük van ebben a különböző fejlesztési- és magánbankoknak, akik átláthatósága szintén megkérdőjelezhető, így pedig nehezen elszámoltathatóak. Lényegében nem rendelkezünk ma olyan eszközökkel, amelyek segítségével ezeket ténylegesen ellenőrizni tudnánk.

Fontos látni, hogy ugyan egyre több cég kezd bele a társadalmi felelősségvállalásba és veszi komolyabban az adózási szabályokat, de ez még korántsem elegendő ahhoz, hogy gyökeres változásokat érjünk. A fő mozgatórugó továbbra is a profit és a terjeszkedés, amely erősen kihat a szegénység mértékének növekedésére, a klímaváltozásra és minden egyéb társadalmi és környezeti problémára.

Ambrus Noémi szerint, aki a Civil Support trénere Magyarországon ez a fajta felelős gazdasági gyakorlat – tehát hogy a cégek felmérik a működésük társadalmi és gazdasági hatásait és hogy különböző ügyeket támogatnak - még nincs jelen. Mindössze 4 cég végez hatásvizsgálatot, de kizárólag azt illetően, hogy a támogatásaik hogy hasznosulnak, és nem pedig arról, hogy a működésüknek milyen következményeik vannak.

Ezeket a folyamatokat mindig nagyon nehéz befolyásolni, hiszen a pénz és fogyasztás központú világ nem képes egyik napról a másikra feladni igényeit és mechanizmusait, de legfőképp nem is érdeke. Így a cél az lenne, hogy minél több cég készítsen stratégiát társadalmi felelősségvállalásához, vagy csak egyszerűen ott fizessen adót, ahol a nyeresége is realizálódik.

Az előadás anyagiból további információk tudhatók meg alább:

Balogh Réka: A magángazdasági szereplők és a magánforrások szerepe a fejlesztésben – rövid áttekintés

Bördős Éva: Az illegális tőkekiáramlás és a nagyvállalati adóelkerülés, adócsökkentés kérdései

Éger Ákos: A nemzetközi pénzügyi intézmények fejlesztési gyakorlata, a profithajsza hatása a fejlődésre

 

2015-11-30

 

[ vissza ]

 

Támogatók

1528894871.jpg 1505892267.jpg 1505892234.jpg 1505990842.jpg 1505991303.jpg 1505991790.JPG

copyright © 2012 hand All rights reserved