Hírek

Az EU állampolgárok közel 90%-a hasznosnak tartja

1460205917.jpg

A 2015-ös év nagyon fontos volt a nemzetközi fejlesztés szempontjából. Egyrészt az Európai Unió a tavalyi évet a Fejlesztés Európai Évének nevezte ki, melynek keretében minden tagállamban nagyszabású eseménysorozatok és szemléletformáló tevékenységek zajlottak. Természetesen ebbe a magyarországi civil szektor is akítvan bekapcsolódott, a legnagyobb projektet a HAND Szövetség bonyolította le. (Programsorozatunkról itt olvashat bővebben)

Másrészt 2015 szeptemberében fogadták el a Fenntartható Fejlődési Célokat, melyek a következő 15 évre határozzák meg azt, hogy a világ országainak milyen módon kell támogatniuk a globális problémák leküzdését és milyen elvek mentén. 

Az EU-nak, mint a világ legnagyobb segélyezési donorának is kiemelt területe lesz ez a téma a következő években, de ahhoz hogy hatékonyan tudjon bekapcsolódni a folyamatba szükség van az uniós állampolgárok, így a magyar lakosság elköteleződésére is.

Az unió minden évben elkészít egy Eurobarometer jelentést arról, hogy az uniós lakosság körében mennyire számít fontosnak a nemzetközi fejlesztés, mennyit tudnak róla az emberek, és hogy készek-e ezeket az ügyeket támogatni. A kutatás eredményeit február 26-án ismertette Neven Mimica, az Európai Bizottság nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős biztosa (International Cooperation and Development). 

Az Eurobarometer 2015 végén végzett kutatásának eredményei szerint az európaiak hatalmas többsége (89%) pozitívan ítéli meg, és hasznosnak találja a nemzetközi fejlesztési együttműködést. A megkérdezettek közel háromnegyede egyetértett abban, hogy a fejlesztésre fordított segélyezés hatékony módja a rendkívüli migráció megállításának és az európaiak 80%-a hisz benne, hogy a fejlesztés az EU saját érdeke is. A kutatás résztvevői legfőbb kihívásnak a béke és a biztonság megteremtését látják, hiszen ezek hiánya a tömeges migráció fő okozói. Az eredményekből az is látszik, hogy az előző évekhez képest növekszik azok aránya, akik az EU egyik legfontosabb feladatának látják, hogy megszüntesse a fejlődő országokban a szegénységet. 

De mi a helyzet Magyarországon? (a követekző rész az EU hivatalos elemzése alapján átvett összefoglaló, melynek eredeti forrása az unió honlapján érhető el.)

2013 és 2014 között a magyarországi válaszadók pozitívabbakká váltak a fejlesztés sok szempontját tekintve, de ez a tendencia több területen megfordult 2014 és 2015 között. A magyar válaszadók például, az átlag európaiakhoz képest, sokkal kevésbé valószínű, hogy egyetértenek azzal, hogy fontos a fejlődő országok népeinek megsegítése (73% illetve 89%). Európában ez a harmadik legalacsonyabb érték, és a második legnagyobb csökkenés 2014 óta (-7 százalékpont).

A magyar válaszadók most kevesebb valószínűséggel mondják azt, hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban az EU egyik fő prioritása kellene, hogy legyen (58%, -8 százalékpont), és az átlag európaiakhoz képest az is kevésbé valószínű, hogy egyetértenek azzal, hogy ennek saját nemzeti kormányuk egyik prioritásának kellene lennie (41% illetve 50%). Jóllehet 62% ért egyet azzal, hogy a fejlesztési segélyt növelni kellene bizonyos mértékben, a vélemények eltolódtak abba az irányba, hogy a segélyt nem kellene emelni (+2 százalékpont), vagy azt csökkenteni kellene (+3 százalékpont). Egész Európában a magyarországi válaszadóknál a legkevésbé valószínű, hogy a fejlesztési segélyre az irreguláris migráció egyik lehetséges megoldásaként tekintsenek (52% szemben az EU átlag 73%-kal).

A magyar válaszadók mondják a legnagyobb valószínűséggel azt, hogy kevésbé tájékozottnak érzik magukat a fejlesztési segélyről, mint 2014-ben (41% szemben az EU átlag 17%-kal). Ennek ellenére, azok aránya, akik olvastak vagy hallottak a Fenntartható Fejlesztési Segélyről, közel áll az EU átlaghoz (34% illetve 36%), és magasabb azok aránya, akik tudják, hogy 2015 az Európai Fejlesztés Éve volt (24% illetve 18%). 

A magyar válaszadók esetében az EU átlaghoz képest jelentősen kisebb a valószínűsége annak, hogy azt gondolják, az egyének szerepet játszhatnak a fejlődő országokbeli szegénység kezelésében (33% illetve 52%), míg 24% személyesen részt vesz az ezen országokbeli emberek segítésében (ezzel szemben az EU átlag 33%). Azon válaszadók aránya, akik készek többet fizetni a fejlődő országokból származó termékekért vagy élelmiszerekért, szintén messze az EU átlag alatt van (25% illetve 50%).

A magyarországi válaszadók az átlag európaiaknál sokkal nagyobb valószínűséggel tekintik a migrációs kérdést a fejlődő országok egyik legnyomasztóbb problémájának (33% illetve 12%). Ez a második legmagasabb érték a Cseh Köztársaság után. Az is valószínűbb, hogy a magyar válaszadók említik a menekültek elhelyezését a fejlődő
országokban (13% illetve 8%), de kevésbé valószínű, hogy az oktatást megemlítik (17% illetve 34%).

A fiatalabbakat és idősebbeket tekintve, jóllehet arányaiban nincs különbség azok között, akik azt gondolják, hogy fontos segíteni az embereket a fejlődő országokban (mindkettő 73%), a fiatalabb magyar válaszadók (15-24 éves korosztály) általában pozitívabbak a fejlesztést illetően, mint az idősebb válaszadók (25 évesek vagy annál idősebbek). Ez az EU tendencia alakulását tükrözi. Különösen a fiatalabb válaszadók gondolják azt nagyobb valószínűséggel Magyarországon, hogy a fejlesztési segélyt növelni kellene (82% illetve 59%), hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban saját nemzeti kormányuk egyik fő prioritása kellene, hogy legyen (50% illetve 39%), valamint azt, hogy az egyének szerepet játszhatnak a fejlődő országokbeli szegénység kezelésében (43% illetve 31%).

További dokumentumok:

Az Európai Bizottság sajtóközlemény

A Fejlesztés Európai Éve - Az állampolgárok véleménye a fejlesztésekről, együttműködésről és a segélyezésről 

 

2016-03-08

 

[ vissza ]

 

Támogatók

1528894871.jpg 1505892267.jpg 1505892234.jpg 1505990842.jpg 1505991303.jpg 1505991790.JPG

copyright © 2012 hand All rights reserved