Hírek

Az SDG-k magyarországi megvalósítása

1442906770.jpg

Az ENSZ tagállamai 2015. szeptember 25−27. között gyűlnek össze, hogy a millenniumi fejlesztési célok helyébe lépő, a 2015−2030-as időszakra előirányzott globális együttműködési keretrendszer elfogadásáról döntsenek. A közgyűlés keretein belül zajló záróvita során kiderül, képes-e a nemzetközi közösség egységesen elköteleződni a következő 15 évre kitűzött fenntartható fejlődési célok megvalósítása mellett. A 17 csoportba rendezett 169 új célt felvázoló keretrendszer kidolgozása egy komplex konzultációs folyamat eredménye, melybe helyi, regionális és globális szinten egyaránt bekapcsolódhattak a civil és állami szféra, valamint a tudományos és gazdasági élet képviselői. A célok 17 nagy csoportja magyar nyelven is elérhető az interneten, a 169 cél angolul olvasható.

A fenntartható fejlődési célok hazai megvalósításának mikéntjéről, valamint a keretrendszer pozitívumairól és hibáiról folytatott társadalmi diskurzusnak biztosított teret az a konferencia és kerekasztal-beszélgetés, melyre a Magyar Természetvédők Szövetsége, a HAND Szövetség, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat közös szervezésében került sor szeptember 16-án. A rendezvényen állami döntéshozó szervek, az akadémiai szféra és a civil társadalom képviselői fejtették ki álláspontjukat a 2015−2030-as menetrenddel kapcsolatban.

A több mint 200 résztvevőt számláló eseményen dr. Szabó Marcel, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által delegált, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes leszögezte: a klímaváltozás, a vízkonfliktusok és a biológiai sokféleség beláthatatlan következményekkel járó elszegényedésének korát éljük, s ha most nem lépünk e folyamatok intenzitásának megfékezése érdekében, pár év múlva már minimálisra fog csökkenni annak az esélye, hogy az említett tendenciáknak még valahogyan gátat lehessen szabni.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy korunk rendszerszintű − társadalmi, gazdasági és környezeti – kihívásaira csak egymással összefüggésben álló, rendszerbe kapcsolt fenntartható fejlődési célokkal adhatunk választ. E célok megvalósításával a világ a technológiai forradalmak egy következő fejezetét nyitja meg, mely elkerülhetetlen, kihívásokkal teli pályamódosításokkal jár együtt. A siker érdekében a fenntartható fejlődést mindenki tudásává, közös cselekvéssé kell alakítani, a HAND Szövetég pedig épp ezen dolgozik. Kőrösi Csaba azt is elmondta, a Magyarország szempontjából optimális fejlődési pályát többek közt a humántőke helyzetbe hozása, az energiahatékonyság és az élelmiszerbiztonság növelése, a vízügyi és egészségügyi fejlesztések, a várostervezés, valamint az ezeket támogató oktatási rendszerek és információs technológiai megoldások jelölik ki. Látni kell azonban, hogy ezek közül számos feladat csak regionális összefogással vihető sikerre.

A kétharmad részben fenntarthatósági, egyharmad részben fejlesztési irányultságú célkitűzések meglehetősen eltérnek egymástól, sokféleképp lehet értelmezni őket, mégis összhangba hozhatók egymással. Ezek már dr. Bartus Gábornak, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkárának a megállapításai. Véleménye szerint a Magyarország számára releváns 83 célt nem lehet egyszerre teljesíteni, ezért a rendelkezésre álló idő, anyagi erőforrások és intézményrendszerek függvényében prioritási sorrendet kell felállítani a megvalósítandó célok között, elsődlegesen hazánk, de egyben a nemzetközi közösség érdekeit is szem előtt tartva. Jól működő intézményrendszerek és közös értékek segítségével hidalható át az a szakadék, mely képességeink és a fenntarthatóság érdekében tett eddigi intézkedéseink közt tátong.

A konferencián felszólalt Huber Tímea, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési és Humanitárius Főosztályának főosztályvezetője is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a millenniumi fejlesztési célokkal ellentétben az új, fenntartható fejlődési keretrendszer az irányelveken túl megfelelő végrehajtási eszközöket, mutatókat is kínál a célok eléréséhez. A sikeres végrehajtás kulcsa a megfelelő kommunikáció, az intézményrendszeri háttér biztosítása, a jó kormányzati koordináció és az érintett felek – civil, gazdasági, akadémiai és kormányzati szereplők – összefogása. A célok megvalósítása tehát nemcsak a kormányok kötelessége, hanem mindenki feladata lesz. Mindemellett a keretrendszer egy politikai nyilatkozat, nem tekinthetünk rá jogilag kötelező érvényű dokumentumként.

Marton Miklós a Földművelésügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztályának képviseletében kifejtette: nincs meggyőződve arról, hogy szeptember végén az ENSZ-közgyűlés a célokat jelenlegi formájukban fogadja el. Marton Miklós hangot adott meggyőződésének, mely szerint jóllehet ellenérzéseket szülnek bennünk a keretrendszer egyes pontjaiban foglaltak, mégis világtörténelmi jelentőségű lépésnek számít, hogy sikerült jövőképünket egyetlen, átfogó dokumentumba sűríteni.

Balogh Réka, a HAND Szövetség szakpolitikai munkatársa üdvözölte a civil szféra bevonását a célok meghatározásának és végrehajtásának folyamatába. Ismertette a civilek új keretrendszerrel kapcsolatos eltérő álláspontját: míg egyesek szerint túl ambiciózus célok születtek, mások keveslik az eredményeket. Kifejezte abbéli reményét, hogy a jövőben tovább erősödik az együttműködés a nemzetközi fejlesztési együttműködéssel és környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek között, valamint a civilek és a koordinációs szereppel bíró kormányzati szervek között is.

A célok megvalósíthatóságának realitását kérdőjelezte meg Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének csoportvezetője. Aggodalmát azzal magyarázta, hogy a keretrendszer az összetett problémákra szektorális célok formájában kínál megoldási javaslatokat, ezáltal nem veszi figyelembe a jelenségek komplexitását. Éger Ákos azt is kifogásolta, hogy a célok nem az okokra, hanem az okozatokra helyezik a hangsúlyt, néhányuk pedig kifejezetten ellentétben állnak egymással.

A fenntartható fejlődési célokról szóló magyarországi párbeszéd 2015. szeptember 24-én folytatódik azzal a kerekasztal-beszélgetéssel, melyen politikai pártok képviselői fejthetik ki véleményüket hazánk globális felelősségvállalásáról. Az ingyenes rendezvényre 16:00 és 18:00 óra között kerül sor a budapesti Aranytíz Kultúrházban, a HAND Szövetség szervezésében. A részvétel regisztrációhoz kötött, a jelentkezéseket az info@hand.org.hu címre várják. További információk találhatók a HAND Szövetség honlapján és az esemény Facebook oldalán.

 

2015-09-21

 

[ vissza ]

 

Támogatók

1505892267.jpg 1505892234.jpg 1505990842.jpg 1505991303.jpg 1505991790.JPG

copyright © 2012 hand All rights reserved